Blog

Bár tavasz óta terjedt a világban egy rosszindulatú pletyka, miszerint az eltörölt világbajnokság miatt idén nem lesznek magyar DRH futamok sem, de erre szombaton sikerült rácáfolnunk. A Fehér Házon nem kell félárbócra engedni a zászlót, Angela Merkel sem kell feketére cserélje élénk színű kosztümeit, sőt, az I. Calman Cup bejelentésekor még Kim Dzsongun is előkerült, kisimult arccal, jól fésülten, tehát nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy a világ fellélegzett. 

Az első idei megmérettetésre a festői Jenőn került sor, egy alig több, mint 1200 lelket számláló fejér megyei kis faluban, valahol félúton Székesfehérvár és a Balaton között. A pálya egy valóban csodálatos környezetben és a versenyrendezés szempontjából is tökéletesen megfelelő focipályán kapott helyet. A race control egy árnyékos magaslaton helyezkedett el, ahonnan tökéletes rálátás nyílik a pálya minden pontjára, a pilóták is kaptak árnyékolásra alkalmas sátrat, (ezúton is köszönet a helyi önkormányzatnak, különös tekintettel a polgármester asszony személyére) és a nézőket is szabványos háló választotta el a versenypályától, hogy az esetlegesen irányt vesztett gépek ne tudjanak balesetet okozni. 

Ha ennyi nem lenne elég a boldogsághoz, még az időjárás is mellettünk állt, és bár hét elején még minden arra hivatott szoftver esőt jósolt, a verseny napján egyetlen felhő sem volt az égen, csodálatos napsütéses idő köszöntött ránk némi széllel vegyítve, ami jól is jött, egyrészt mert ugye ez egy DRH verseny, ami nemigen van szél nélkül, másrészt meg azért, mert megfőttünk volna saját levünkben kellő légmozgás hiányában. 

Az előző napi pályaállításnak hála, reggel 8-ra a szervezők fáradtan, de teljes készültségben fogadták a versenyzőket és elkezdődhetett a gépátvétel procedúrája. Nagy meglepetésemre nem volt hiábavaló Okti kolléga figyelmeztetése, hogy az elvárt technikai feltételeket okkal nevezik elvártnak, azok teljesítése nélkül gép nem állhat rajthoz, minden versenyző ezeknek megfelelő géppel jelent meg, így 9 órakor elkezdődhetett a gyakorlás. A megszokott arcokból kevesen hiányoztak, ők viszont nagyon, de cserébe jöttek új pilóták, akik most bontogatják szárnyaikat, vagy propellereiket, kinek hogy tetszik. Nagy örömömre az egyik hiányzó, Wolf Richárd is rajthoz állt, aki a tavalyi veresenyévet teljes egészében kihagyta, most viszont szépen tejlesített és megmutatta, hogy a drónversenyzés is olyan, mint a biciklizés, csak ahhoz éppen semmi köze nincs. 

Úgy a gyakorlókörök, ahogyan a kvalifikációs futamok is gond nélkül lezajlottak, majd nem sokkal a szarvasgulyás-ebéd elfogyasztása után (még egy külön köszönet Győzőnek, aki rommá izzadta magát a bogrács mellett) elkezdődtek az éles versenyfutamok. 

A tavalyi szinthez képest sokan léptek nagyot előre, közülük is ki kell emeljem Kálmánt, a verseny névadóját és egyik főszervetőjét, aki félelmetes tempót produkált. Ennyit segít, ha az ember beleteszi a munkát, és sopánkodás helyett (nincs kivel repülnöm, nincs kedvem, meleg van, hideg van, dolgom van, minden van… ) leül a szimulátor elé és gyakorol. Ezúton is gratulálok. Nagyot repült még (a teljesség igánye nélkül) Kristóf, Drowia, Okti és az FPV-kufár, azaz az az egyszemélyes FPVracestore.hu, versenyeink egyik hivatalos támogatója, Váradi Gábor is.  

A leggyorsabbak persze idén is eléggé elszakadtak a középmezőnytől. Ők, ha valaki még nem ismerné a nevüket: Rontó Ronand, Babics Oszkár (aki nem volt megelégedve tavalyi művészenvével, idén Fitchy-ként indult) és persze Lewi, aki olyan rajtot mutatott be, amitől majdnem lenyeltem az ásványvizes palack kupakját. Meg kell említenem még Blaheszt is (Blahunka Máté) akinek a futamait többször volt szerencsém versenybírói szinten végignézni, és azt kell mondjam, ő is csak egyetlen lépésre, meg egy kisebb halom gyakorlásra van tőle, hogy megszorongassa a nagymenő nagy menőket. 

A verseny végeredménye:

1. Babics Oszkár ( Fitchy )
2. Kristofóri Levente (Lewi)
3. Rontó Roland (Daemon)

Nap végére mindenki kellemesen elfáradt (bár a szervezők közül néhányan (...konkrétan mindenki) az előző napi, hajnalba nyúló, nem teljesen alkoholmentes beszélgetőpartinak köszönhetően már nap elején fáradtak voltak) de ettől függetlenül örömmel tapsoltak a dobogósoknak, meg igazából minden versenyzőnek az év első díjátadóján. 

Szuper verseny volt, szuper helyszínen, szuper pilótákkal. 

Aki a verseny adatira, és a teljes végeredménylistára kíváncsi, látogasson el a racetimer.hu oldara.